Egyszer volt, hol nem volt, egy gyönyörű, virágokkal teli királyság, ahol Sárika, a kis hercegnő, boldogan élt. A palota nagy ablakain át mindig csodálta a kitekintő tájat, ahol a szivárvány színeiben játszó pillangók repkedtek. Ezek a csodás lények a palota őrzői voltak, és senki más nem közelíthetett hozzájuk, csakis Sárika.
Egy nap, amikor Sárika a palota kertjében játszott, az egyik pillangó, akit Zöldfénynek hívtak, rászállt a vállára. A hercegnő elbűvölve nézett a színes szárnyú kis lényre.
– Szia, Zöldfény! Miért jöttél hozzám? – kérdezte Sárika.
– Mert éreztem a szíved melegét, kicsi hercegnő – felelte Zöldfény, és miközben repült egyet a levegőben, a többiek is csatlakoztak hozzá. – Te vagy az egyetlen, aki megérti a szívünk hívását.
Sárika megdöbbent. – Mit akar a szívetek mondani?
– A pillangóknak titkuk van, amit senki más nem tud. Mi a varázslataid őrzői vagyunk, de csak azok számára mutatjuk meg, akik tiszta szívvel közelítenek hozzánk – mondta Zöldfény.
Sárika szeme felcsillant. – Mit kell tennem, hogy felfedjétek a titkotokat?
– El kell jönnöd velünk a varázslatos rétre, ahol a szívek témázódnak. Ott a napfény úgy fog ragyogni, hogy elmondhatjuk neked a titkot – válaszolta a pillangó.
A kislány izgatottan bólintott. Kihívta a palota falain kívülre, és rövid állásfoglalás után máris ott voltak a gyönyörű réten, ahol a pillangók színes táncot jártak.
– Most figyelj, Sárika! – szólalt meg Zöldfény. – A varázslatunk abban rejlik, hogy a szívek, akiket szeretettel és kedvességgel érintünk, mindig szabadon repkedhetnek. Csak azok kutathatják az élet csodáit, akik mernek szeretni és bízni a világban.
Sárika megértette. – Szóval az, hogy ti életre keltek, a szeretet és a bátorság erejéből fakad.
– Így van! – válaszolták a pillangók egyszerre. – A ti szívetek is képessé teszi, hogy a világ csodáit láthassátok.
Ettől a naptól kezdve Sárika és a pillangók egyre szorosabb barátságot kötöttek. Minden nap kimentek a rétre, ahol Sárika tanult a szeretet erejéről, és a pillangók érdekes történeteit hallgatta. Megtanulta, hogy a szeretet nemcsak a családban és barátok között létezik, hanem az egész világban. A titkuk nemcsak a varázslat, hanem a bátorság és a kedvesség értelme.
A hercegnő, miután felnőtt, a varázslatot továbbadta a gyermekeknek, akik újabb varázslatos barátságokat kötöttek a pillangókkal. Így hát a titok nem veszett el, hanem újra és újra feléledt a szívekben.
És így élt tovább a kis hercegnő és a színes pillangók a királyságban, örök emlék maradva az emberek szívében, akik valaha találkoztak velük. A szeretet varázsa pedig egyre csak terjedt, mint a napfény a legszebb réten.