Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisleány, Lili, aki minden este az ócska hintalovát meglovagolta a szobája sarkában. A hintalovának már jócskán megkopott a festéke, de az ő szívében még mindig élénk színeket viselt. Lili minden este egy újabb kalandra vágyott, és azt kívánta, bárcsak a hintalova egyszerűen megelevenedne.
Egy csillagfényes este, mikor a hold a leggyönyörűbb fényét szórta a világra, és a szobájában csend honolt, Lili egy különös dolgot észlelt. A hintalova hirtelen megmozdult, s a fából készült testéből csillogó fény bontakozott ki.
– Lili! – szólalt meg a hintaló, a hangja mély és bársonyos volt. – Ideje, hogy velem együtt felfedezd a Hintaló Birodalmát!
Lili szemei tágra nyíltak, szíve izgatottan dobogott. Alig bírt lélegzethez jutni, ahogyan a hintaló egy kecses ugrással a földre lépett. Azonnal megpillantott egy gyönyörű, csillogó kaput, ami a szoba falának résén bújt meg.
– Tarts össze velem! – mondta a hintaló, miközben Lili rátette a lábát a hátára.
Ahogy átmentek a kapun, egy különleges világba érkeztek. Az ég itt zöldes-rózsaszín színekben pompázott, és a fák ágain vidám, beszélgető állatok ültek. A levegőben a barátkozás és a boldogság illata érződött.
– Üdvözöllek a Hintaló Birodalmában! – mondta a hintaló. – Itt minden állat uralkodik, de csak a jóság és a szeretet törvényei szerint.
Lili elbűvölve nézett körbe, amikor hirtelen a fák közül egy kék színű mackó ugrándozott elő.
– Szia! Én Bubu vagyok – mutatkozott be mosolyogva. – Mivel új vagy itt, segítek neked felfedezni ezt a varázslatos helyet!
Körüljárták a birodalmat, és Lili megtudta, hogy az állatok nagyon barátságosak. Szóba elegyedtek a kis zöld békákkal, akik meséltek a friss vízpartjukról, és együtt játszottak a piros tollú madarakkal, akik csodás dalokat énekeltek.
Ahogy teltek a napok, Lili egyre több barátot szerzett. De nem csupán a jókedv uralkodott, hanem egyre inkább megismerte a békés élet értelmét is. Rájött, hogy a szeretet, az összetartás és a barátság sokkal fontosabbak, mint bármilyen kincs.
De minden csodálatos kalandnak vége szakad, és Lili tudta, hogy egyszer haza kell mennie. Egy este, amikor a csillagok ezernyi fényben ragyogtak, a hintaló ismét megszólalt.
– Készen állsz, hogy hazatérj? – kérdezte tapintatosan.
– Igen, de nagyon szeretnék még egyszer visszajönni! – válaszolta Lili sóhajtva.
– Amíg a szívedben őrzöd a barátságainkat és a varázslatot, bármikor visszatérhetsz, amikor csak akarod – válaszolta a hintaló.
Lili megölelte az új barátait, majd a hintaló hátára ült, és a csillagok fénye alatt visszatértek a kapuhoz. Mikor átléptek rajta, a világ színei kezdtek elhalványodni, Lili szobájában pedig már csak a hintaló állt, immáron csendesen, a régi helyén.
Mégis, a kisleány szívében a Hintaló Birodalmának emlékei örökké megmaradtak. Minden este a távolban hallotta a barátai hangját, és tudta, hogy bármikor szárnyalhat a fantáziájában, amikor csak megünnepli a jóságot és a szeretetet.