A királylányos népmesék olyan hagyományos történetek, amelyekben a királylány fontos szerepet tölt be a mesében.
A népmese – vagyis a szájhagyomány útján terjedő, ismeretlen szerzőjű történet – gyakran mesél királyokról, királyfiakról és királylányokról. Ezekben a mesékben a királylány lehet bátor hősnő, elrabolt hercegnő vagy éppen egy próbatételek elé állított szereplő, akinek a sorsa a történet központi eleme.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény özvegyember, s annak két szép leánykája. De aztán olyan szép volt mind a kettő, hogy királykisasszonyoknak is beillettek volna. Be bizony! Lakott az özvegyember szomszédságában egy özvegyasszony, s ez egyszer, mikor a nagyobbik leányka, akit Cerceruskának hívtak, az udvaron játszadozott, átalszólt a kerítésen: – Te leányka, … Olvass tovább
Volt, ahol volt, nem tudom, merre volt, de valahol mégis volt, volt egyszer egy öreg király, s annak egy igen-igen szép leánya. Bezzeg volt is kérője a királykisasszonynak, de mennyi! A világ minden tájékáról jöttek az öreg király udvarába dali királyfiak, mindenféle hecke-ficki hercegek, de a királykisasszonynak egy sem tetszett. Azt mondta valamennyinek, hogy ő, … Olvass tovább
Volt egyszer egy öreg király, s annak három szép leánya. A fél lába már koporsóban volt a királynak, szerette volna mind a három leányát férjhez adni. Hiszen az nem is lett volna nehéz, mert három országa volt, mind a három leányára jutott hát egy-egy ország. Hanem amiképpen nincs három egyforma alma, azonképpen a három ország … Olvass tovább
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szépséges szép királykisasszony, de olyan szép, hogy a napra lehetett nézni de rá nem. Jártak is az apja házához hercegek, királyfik a világ minden tájékáról, körülvették a világszép királykisasszonyt, mondtak neki mézesmázos szavakat, de annak ugyan beszélhettek: az egyik fülén be, a másikon ki, nem hallgatott rájuk. … Olvass tovább
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egy szegény ember, s annak három fia. Egyszer a király kihirdetteti az egész országban, hogy annak adja leányát s fele királyságát, bárki fia-borja legyen, aki valami olyat tud mondani, hogy azt ő el … Olvass tovább
Volt egyszer egy öreg király. Bánattal feküdt, búval kelt ez az öreg király, mert hiába imádkozott az Istenhez, hogy áldja meg egy fiúgyermekkel, nem áldotta meg sem fiúval, sem leánnyal. Bú volt éjjele, bú volt nappala. Mindig azon tűnődött, hogy kire hagyja az országát meg a királyságát. Egyszer, amint jön a templomból, elhaladott mellette egy … Olvass tovább
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű királyság, ahol a nap mindig ragyogott, és a rétek zöldelltek a színes virágoktól. A királylány, Aliz, a legboldogabb gyermek volt a világon. Minden reggel felkelt, és a szobája ablakán kinézve csodálta a napsütést, a pillangók táncát és a fák zöld levélkoszorúját. De a kislány szívében egy … Olvass tovább
Messze, messze, hetedhét országon túl, az Óperenciás-tengeren innét, volt egyszer egy király, s annak három szép lánya. Azt mondja a királyné egyszer ennek a három leánynak: – No, leányok, menjetek el az erdőbe eprészni, s amelyik több epret szed, annak adom a veres szoknyámat. Elmennek a leányok, szedik, szedik az epret nagy szaporán. Mikor dél … Olvass tovább
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű királyság, ahol a nap mindig ragyogott, és az ég kékje olyan tiszta volt, hogy a felhők mint puha pamutgombócok szálltak az égen. E királyságban élt Anna hercegnő, aki a szépsége és a jósága révén mindenki szívét megnyerte. Bámulatos zöld szempárja és hosszú, aranyhajad a napfényben csillogott, … Olvass tovább
Hallottátok-e hírét Kolcvárnak? A szép Hátszeg völgyében, magas hegy tetején tündökölt ez a vár. Messze földön nem volt szebb ennél. A Kendeffy családé volt ez a vár, s abban az időben, mikor az a szörnyű tatárjárás volt, egyedül lakott e várban Kendeffy Ilona. Egyedül, mert az apja, a testvérei s a jegybéli mátkája mind a … Olvass tovább
A királylányos népmesék a népmesék egyik legkedveltebb és legismertebb típusai közé tartoznak. A népmese olyan történet, amely generációról generációra szájhagyomány útján terjedt, ezért általában nincs ismert szerzője. Ezek a mesék a népi kultúra részei, és gyakran királyi udvarokban, kastélyokban vagy varázslatos birodalmakban játszódnak.
A királylányos népmesék központi szereplője a királylány, vagyis egy király lánya, aki sok történetben fontos események részese. A királylány lehet kedves, bölcs és bátor hősnő, akinek ki kell állnia különféle próbákat, de előfordul az is, hogy a történetben egy királyfi indul útnak, hogy kiszabadítsa vagy elnyerje a kezét.
Ezekben a mesékben gyakran jelennek meg varázslatok, próbatételek, gonosz szereplők és segítő varázslatos lények. A királylánynak vagy a hősnek sokszor nehéz feladatokat kell teljesítenie: például ki kell állni egy próbát, túl kell járni egy boszorkány eszén, vagy meg kell törni egy varázslatot. A történetek végén azonban rendszerint a jóság, a bátorság és az igazság győzedelmeskedik.
A királylányos népmesék különösen kedveltek a gyerekek körében, mert izgalmas kalandokat és varázslatos világot mutatnak be. A történetek nemcsak szórakoztatnak, hanem fontos erkölcsi tanulságokat is közvetítenek, például a becsület, a kitartás és a bátorság értékét.