A magyar népmese ovisoknak olyan egyszerű, könnyen érthető történeteket jelent, amelyek kifejezetten óvodás korú gyerekek számára készültek.
A magyar népmese a magyar néphagyomány része, amelyet régen szóban adtak tovább egymásnak az emberek. Az ovisoknak szóló magyar népmesék rövidebbek, kedvesebb hangulatúak, és segítenek a legkisebbeknek megismerni a mese világát.
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon innét, az Óperenciás-tengeren túl, ahol a kurta farkú malacka túr: volt egy szegény halászember. Ennek a szegény embernek nagyon sok gyermeke volt. Bizony, mikor volt kenyér az asztalfiában, mikor nem. Hiába kelt a szegény halász kakasszóval, hiába feküdt le késő éjjel, hiába hordozta a hálóját reggeltől estig folyóvízről … Olvass tovább
Volt egyszer egy szegény ember, akinek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Hol volt mit egyenek, hol nem, s a szegény embert vetette fel a bú s a gond, hogy mit tudjon csinálni ezzel a sok gyerekkel. Eleget mondta nekik, menjenek szolgálatba, de egyik restebb volt a másnál, mind az apjára … Olvass tovább
Hol volt, hol nem volt, messze keleten volt, volt egy híres, hatalmas fejedelem. Tudom, hallottátok hírét, nevét: Nimród volt a neve. Ennek előtte sok ezer esztendővel élt ez a Nimród, de híre fennmaradt. Mert Nimród volt az apja Hunornak és Magyarnak, annak a két dali szép vitéznek, akiknek maradvái (leszármazói – a szerk.) a hunok … Olvass tovább
Szép madár a vadgalamb, de nem ért a fészekrakáshoz. Elmondom nektek, hogy miért nem ért.Réges-régen, még az ántivilágban* volt, a vadgalamb is szerette volna megtanulni a fészekrakást. Látta, hogy a szarka vékony ágacskákból, gallyakból milyen pompás fészkeket rak. Elment hozzá, s kérte szépen: – Kedves szarka pajtás, taníts meg engem a fészekrakásra! – Én jó … Olvass tovább
Egyszer egy kis madár rászállott egy kóróra, s mondta neki: – Ringass engem, kóró! Mondta a kóró: – Biz én nem ringatlak, eleget ringattalak már. Megharagudott a madárka, repült a kecskéhez, s kérte: – Kecske, rágd meg a kórót, mert nem akar ringatni engemet. – Biz én nem rágom meg, mert eleget rágtam én már … Olvass tovább
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember kiment a fiával a földre szántani, s amint egyet-kettőt fordul, egyszerre csak elkiáltja magát a fiú: – Nézze, apámuram, nézze, egy kulcsot találtam! – Az ám, … Olvass tovább
Volt egyszer egy szegény özvegyasszony, s annak egy macskája. Ez a macska olyan kajtár (torkos, falánk – a szerk.), olyan falánk volt, hogy minden fazékba, minden lábasba beleütötte az orrát. A szegény asszony megelégelte a macska kajtárságát, s egyszer, mikor a macska a tejeslábast egészen kiürítette, fogta a seprűt, jól megverte, s mondta neki: – … Olvass tovább
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, az Óperenciás-tengeren innét, volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek semmi egyebe nem volt a világon, csak egy szürke lova. Azzal mindennap eljárt a szárazmalomba őrölni, úgy éldegélt egyik napról a másra. Hát egy esztendőig, kettőig ment, ahogy ment a dolog, hanem egyszer a … Olvass tovább
Volt idő, gyermekek, mikor a szomorúfűzfának nem hajolt le az ága, mint ahogy most lehajlik. Éppen úgy fölfelé állottak az ágai, mint a többi fáé, melyen nincs gyümölcs. Hanem egyszer mi történt? Az történt, hogy Krisztus urunk egy szomorúfűz alá ült le. Üldözték a rossz emberek, s mivelhogy erősen elfáradott, pihenni ez alá a fa … Olvass tovább
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, még az üveghegyeken is túl, ahol a kis kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény özvegyasszony, annak egy fia: Palkó volt a neve. Nagy szegénységben éltek: mikor volt mit egyenek, mikor nem. Nem volt egyebük, csak egy kidőlt-bedőlt falú házuk meg egy kertjük. Azt mondja … Olvass tovább
A magyar népmese ovisoknak olyan történetek gyűjteménye, amelyek a magyar népmesék hagyományából származnak, de kifejezetten az óvodás korú gyerekek számára érthető formában jelennek meg. A magyar népmese olyan hagyományos történet, amely generációról generációra szájhagyomány útján terjedt, és amely a magyar népi kultúra fontos része.
Az óvodások számára készült magyar népmesék általában rövidebbek és egyszerűbbek, mint a hosszabb népmesék. A történetekben a cselekmény könnyen követhető, a szereplők világosak, és a történet gyorsan halad. Ez segíti a kisebb gyerekeket abban, hogy figyelemmel tudják követni a mesét, és könnyen megértsék annak tartalmát.
A magyar népmesékben gyakran jelennek meg kedves állatok, királyok, királyfik, királylányok vagy szegény legények, akik különféle kalandokon mennek keresztül. Az ovisoknak szóló történetekben ezek a szereplők sokszor egyszerűbb helyzetekben jelennek meg, például segítenek egymásnak, barátságot kötnek, vagy megoldanak egy kisebb problémát.
A mesékben gyakran megjelennek a magyar népmesék jellegzetes elemei is, például a három próba, a három testvér vagy a varázslatos segítők. Ezek a motívumok segítenek a gyerekeknek felismerni a mese szerkezetét, és könnyebben követni a történetet.
A magyar népmese ovisoknak nemcsak szórakoztató történeteket kínál, hanem fontos erkölcsi tanulságokat is közvetít. A mesék segítenek megérteni a barátság, a kedvesség, a segítőkészség és az együttműködés jelentőségét.